Egy nagyot sóhajtok
Nem igazán hallottam, amit mondtál
Minden emlék, minden pillanatunk ismét elmosódott

Emlékszem, mikor azt mondtad
Nem utálsz eléggé ahhoz, hogy szakíts velem
De nem is érdekellek annyira, hogy szeress
Te már apránként elmondtad hideg szavaid
És nem igazán tudtam, mit mondani

Az egyenletesen folyó szavaiddal,
A kitörölt emlékeket is újraírod, hiszen egyre kisebbek lesznek
Talán sajnálom, talán szeretnék elfutni
De csak neheztelek rád a búcsú pillanatában

Ma kellett megtenned? Itt kellett megtenned?
Neked, aki
Nem utálsz eléggé ahhoz, hogy szakíts velem
De nem is érdekellek annyira, hogy szeress

Az egyenletesen folyó szavaiddal,
A kitörölt emlékeket is újraírod, hiszen egyre kisebbek lesznek
Talán sajnálom, talán szeretnék elfutni
De csak neheztelek rád a búcsú pillanatában

Beléd kapaszkodtam, próbálkozom
De ebben a pillanatban a gondolataim szétszóródnak
Ha netán valami rosszat mondanék

A hibáim miatt, amik megsebeztek
Különböző emlékeink vannak
Talán sajnálom, talán szeretnék elfutni
De csak neheztelek rád a búcsú pillanatában
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.